László Ágnes levele!

Azt gondolom megtaláltam a magyarországi állapotok egyik rákfenéjét!
Szeretném közzé tenni levelezésem egy szeletét:

-------------

Tisztelt Ügyfelünk!

Ön az alábbi szövegű üzenetet küldte a Köztársasági Elnöki Hivatalnak
ügyfélkapunkon keresztül.

Üzenetének szövege:

T. Köztársasági Elnöki Hivatal!

Egyetlen igen fontos kérdésem volna. Azt az információt kaptam,
mely szerint a demokratikus úton megválasztott Országgyűlési és
Önkormányzati képviselőket ugyanazon a demokratikus módon nem lehet
visszahívni! Amennyiben igaz ez az állítás, szeretném tudni a pontos okát!

Köszönettel: László Ágnes

Üzenetének további adatai:
Az elküldés időpontja: 2009.09.17 23:03:42,
Az Ön telefonszáma:
Az Ön e-mail címe: pirato3@gmail.com
Üzenetének hivatkozási száma: 09172303-2443/2009

Levelének feldolgozása megkezdődött. Ha arra érdemi válasz születik,
azt az Ön által megadott e-mail címre fogjuk küldeni. Addig szíves
türelmét kérjük!

Üdvözlettel,
Köztársasági Elnöki Hivatal
H-1014 Budapest, Szent György tér 1.telefon: (+36-1) 224-5000

----------------

Ez után kissé már váratlanul a következő levelet kaptam:

Ügyfélkapu ugyfelkapu@keh.hu
Thu, Oct 22, 2009 11:27 AM

Tisztelt Hölgyem!

Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett
levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom:

Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az
Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és
köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította:

"A képviseletnek - a képviselő és a választó egymáshoz való
viszonya, a mandátum jellege szempontjából - történetileg két
alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum.

A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között
jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási
jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet.
Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti
jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem
utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók
véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és
lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért
és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem
vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók
által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata
politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során
jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő
képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem
támogatják szavazataikkal. [...]

Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy
megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a
képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a
választók előtti felelősség."

A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai
felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul
meg.

Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét.

Üdvözlettel: Sonnevend Pál Dr. főosztályvezető

-----------

Nos, csak kapkodom a levegőt! Én úgy tanultam, anno, hogy ez a képviselő
meghatározása:

A település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak
az érdekeit!

De a Magyar törvények szerint ez nem így van!
---------------------------------------------

Egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy a honatyák, így csupa
kisbetűvel, kizárólag az önös érdekeiket képviselik, hiszen ezt
törvényes keretek biztosítják!

Nem vagyok biztos abban sem, hogy ennek az állásfoglalásnak a
tartalmát valaha is közszemlére tették volna. Esetleg kifüggesztették
volna a szavazó irodák falára.

Ezek után nem igazán érthető minek az a drága cirkusz, felhajtás a
választásokra költött milliárdok, mind-mind az ablakon kidobott pénz.
Hiszen értelme semmi!

Csak a nevükben képviselők, de semmi közük a választóikhoz!

Vagy ez volt az első lépés a Lordok háza megalakítására? Mert ugye
oda csak születni kell!

Az is fontos lehet, hogy mikor is készült ez az állásfoglalás: 1993!

Azaz az első demokratikusnak nevezett kormány idején. Azóta egyik
kormányzatnak sincs ellenvetése ez ellen. Ehhez, azért lehet gratulálni!

-----------

Tisztelt Barátaim, addig nem kell semmilyen változást sem elvárni az
ország vezetőségtől, amíg ilyen szabályokkal vannak körül bástyázva!
--
Mindenkinek üdvözlet: László Ágnes